Az tágabb ismeretségi körbe tartozó, a helyi politikában szerepet vállaló férfi meséli: mióta a városkában, ahol dolgozik, az eddigi ellenzék többségre tett szert a közgyűlésben, nincs olyan hét, hogy ne kapna adóellenőrzést valamelyik vállalkozása. Tudjuk (tudomásul vesszük, elszenvedjük, csináljuk), ez így működik. (Ti.: Ukrajnában, Oroszországban, Magyarországon, Bulgáriában és Itáliában.)
Azon gondolkoztam el, hogy a végrehajtók: a Hivatal emberei, az állam alkalmazottai milyen szívvel végzik ezt az ítéletvégrehajtói munkát. El tudom képzelni, hogy meggyőződésük: a célba vett személy romlott, erkölcstelen, ergo jogosan vegzálják, mintegy büntetik, mert rossz ember. Valahogy így gondolkodhattak a munkatáborokba őrként kivezényelt egyszerű fiai a népnek.
De ha továbbgondolom a dolgot: ezek a derék alattvalók köztisztviselők. Esküt tettek, és egyáltalán, a dolguk a törvények betartása és betarttatása. Ha azt is gondolják, hogy az üldözött személy nem tisztességes (nem az, csakúgy, mint a "kilövését" megrendelő politikus kollegák sem), nem gondolhatják, hogy mint az állam emberei nekik joguk lenne őt vagy bárkit a Hivatal arca mögé bújva zaklatni.
Milyen rendszer ez? Hogyan van felépítve az a hivatali hierarchia, emelyik ezt engedi? Hol vannak azok a fékek - ha már a fejekbe nem épültek be - amik lehetetlenné tennék a politikai (családi, üzleti) ellenfelek vegzálását?
Elmondom: Dániában. Nagyon messze...
